Három év telt el azóta, hogy Törley Katalint elbocsátották a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután kiállt az oktatás szabadságáért. A francia–magyar szakos tanár egyik pillanatról a másikra veszítette el azt az iskolát, amelyhez élete felét kötötte – ma civil szervezeteknél dolgozik, de a tanítás hiánya máig elkíséri.
2022 végén példátlan esemény rázta meg a magyar köznevelést: 15 tanárt rúgtak ki az oktatás szabadságáért való kiállás miatt. Bár a hivatalos indok munkajogi volt, valójában politikai okok álltak a háttérben. A kirúgott tanárok közössége mára szoros baráti társasággá vált.
2022-ben a kormányzati szigor egyik szimbólumává vált Ocskó Emese, az egyetlen olyan kirúgott Kölcseys tanár, aki mindkét fokon nyert a tankerülettel szemben. Mi történt vele azóta? Hogyan emlékszik a történtekre?
A Népszava a kúria döntése után készített interjút Törley Katalinnal, a Kölcsey Ferenc Gimnázium egykori tanárával és a Tanítanék Mozgalom vezetőjével.
A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium öt tanára nem adja fel: miután a Kúria megerősítette, hogy jogszerű volt az elbocsátásuk, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) készülnek fordulni.
Másodfokon ötmillió forintos perköltség kifizetésére ítélték a kirúgott tanárokat.
A másodfokú bírósági döntés értelmében az öt érintett pedagógus közül négy nemcsak hogy nem kap kártérítést, de még többmillió forintos perköltséget is ki kell fizetnie. A támogatásukra adománygyűjtés indult.
Fazekas Csaba egyike azoknak az iskolaigazgatóknak, akiknek a pályázatát a Belügyminisztérium nyáron elutasította.
Lezárult a perfelvételi szakasz a Kölcsey Ferenc Gimnáziumból kirúgott tanárok ügyében, de a bíró kifogásolta a tankerülettől kapott adatok hitelességét.
Palya Tamás, Törley Katalin és további kilenc, korábban polgári engedetlenség miatt kirúgott pedagógus az erkölccsel kapcsolatban tett fel kérdéseket a botrányba keveredett köznevelésért felelős államtitkárnak.
A bíró örülne, ha úgy intézné az orvosi beavatkozásait, hogy legközelebb el tudjon menni, a júliusi ítélkezési szünet után folytatódik csak az eljárás.
A kerület ellenzéki vezetője szerint ugyanis az egész országnak példát mutattak szakmai becsületből, a gyerekek iránti felelősségvállalásból és erkölcsi tartásból.
Évről évre több ezerrel csökken a nyelvvizsgázók száma, mert a diploma megszerzésének már nem kötelező feltétele. Ugyanakkor a felvételin az intézményi pontoknál akár 50-70 pluszpontot is érhet a nyelvtudás, de ebben a tekintetben óriási különbségek lehetnek az egyetemek, a karok és a szakok között.
